Példás történet a barátságról, az összetartásról, a hazaszeretetről, a felnőtté válásról. Kötelező olvasmány, amit tényleg mindenkinek meg kell ismernie. A több mint 100 éves regény sikere titkának jártam utána...

Pál utcai fiúk

Boka János, Nemecsek Ernő, Geréb Dezső

Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Richter, Csónakos

Vörösingesek

Áts Feri, a két Pásztor, Wendauer, Szebenics

Egyéb szereplők

Janó a tót, tanárok, szülők, cselédek, szomszédok, őrök,

orvos, ügyvéd, édességárus, diákok, járókelők

Helyszín és idő

Budapest, 1889 tavasza

Rövid összefoglaló

      A történet a Józsefváros és Ferencváros határán élő gyerekekről szól, 1889. tavaszán. A Pál utcai fiúk grundja komoly veszélyben van. A grund a Pál utcai fiúk találkozó helye és játszótere, a Mária utca és Pál utca határolja, ezeknek a gyerekeknek a grund a hazájuk. De kezdjük az elején... A Pál utcai fiúk a Lónyay utcai Református Gimnáziumba járnak, művelt, jómódú gyerekek, akik latint is tanulnak. Saját maguk választják Boka Jánost elnöküknek szavazás alapján, aki igazságos, becsületes, jószívű, diplomatikus és mindig a Pál utcaiak érdekeit nézi. Az ellenség, Áts Feri galád csapata, a Vörösingesek, ők a Józsefvárosi Főreálgimnáziumba járnak. A Vörösingeseknél aligha volt elnök választás, náluk automatikusan Áts Feri lett a vezér, mert náluk az erő számít, akinek engedelmeskednek és meghunyászkodnak.

      Egyik nap a kis Nemecsek zihálva mondja el a Pál utcaiaknak, hogy a szokásos helyükön a múzeumnál éppen a játékgolyóival játszott a fiúkkal, amikor a két Pásztor elvette a játékgolyókat, amit “különleges pesti gyerekszóval” einstandnak neveznek. Ez annyit jelent, hogy az erősebb elveszi a gyengébb tulajdonát, ráadásul amik közül kettő üveg volt. Erre már Boka is felháborodik.

     Áts Feri ellopja a Pál utcaiak zászlaját a grundról, ezzel minden megváltozik, ugyanis a zászló egy jelkép, az ellopása pedig hadüzenet: a Vörösingesek el akarják foglalni a grundot, ami a Pál utcai fiúknak a hazát, az otthont jelenti. Háború veszi kezdetét.

     A regény legfontosabb szereplője Nemecsek, a szőke, vézna kisfiú, aki komoly változáson megy keresztül. A Pál utcai fiúk között a legalacsonyabb rangot kapja, egyedül ő közlegény és Janó kutyája. A könyv elején még hagyja, hogy elvegyék a játékát, hagyja hogy mások parancsolgassanak neki. Egyetlen egy gyerek a kezdetektől fogva látta, hogy Nemecsek Ernőben ott lapul a hős, mégpedig Boka János. Boka teljesen más szemmel látja a világot, mert ő már nem egy kisgyerek. A történet elején Nemecsek gyenge kis fiúcska, de a könyv végén megmutatja, hogy milyen egy igazi hős.

     Példás történet, a barátságról, az összetartásról, a hazaszeretetről, a felnőtté válásról. Árulás, megbánás, megbocsájtás teszi izgalmassá. Egy kis közlegényből is lehet hős, aki a barátaiért és a hazájáért bármit megtesz, még az élete árán is.

    A könyv vége nagyon megható volt számomra, megkönnyeztem, egyre csak azt hajtogattam, hogy ez így nem végződhet, hiszen ez csak egy játék volt a gyerekek között. De most már úgy gondolok vissza rá, hogy egy példaértékű történet, amit mindenkinek meg kell ismernie.

Érdekességek

     Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten. Eredeti neve Neumann Ferenc volt, csak később vette fel a Monár nevet, egyik kedvenc bácsikája foglalkozása adta az ötletet. A Pál utcai fiúk történetét 26 évesen a New York kávéház karzatán ülve pár hét leforgása alatt írta meg, ami a Tanulók Lapja című folyóiratban jelent meg először sorozatként.

New York kávéház

     Ami elképesztő, hogy a regénybeli helyszínek mind valósak Molnár Ferenc korából: Pál utca, Mária utca, Rákos utca (ma Hőgyes Endre utca), Füvészkert. Ugyanabba a gimnáziumba járt Molnár Ferenc, mint a Pál utcai fiúk, a Lónyay utcai Református Főgimnáziumba. A Vörösingesek gimnáziuma a Józsefvárosi Főreálgimnázium is valós, ma Vörösmarty Gimnáziumnak hívják. A szereplők is valósak, Molnár Ferenc volt osztálytársairól, barátairól mintázta őket. Csak a főszereplőknek adott keresztnevet az író a regényben, a többieknek csak a vezetéknevét ismerjük. Nemecsek, a kis hős, valójában Feiks Jenő volt Molnár Ferenc legjobb barátja, akiből később grafikus lett. A neveket és a történetet viszont ő találta ki, kivéve a Pásztorokat. Az idősebbik Pásztort is egyik barátjáról mintázta, aki ugyan nem hasonlított a Pásztorokra, de mégis egy picit, mert van egy pillanat a történetben, amikor az idősebbik Pásztor személyében megjelenik a barátja:

“De azért mégis előlépett Pásztor, és most az egyszer nem hajtotta a mellére, hanem fölemelte szép barna fejét, és büszkén mondta:

- Nekünk ezért nem jár csokoládé.”

     Az író a saját gyerekkorát idézi fel a regényben: a helyszíneket, az iskolákat, az utcákat és persze a grundot. Molnár Ferenc is ezen a grundon játszhatott a barátaival, ami állítólag a Pál utca 6. szám alatt állhatott, amit sajnos később beépítettek. Abban az időben nem voltak még játszóterek Budapesten.

A regény einstand jelenete a Práter utcában

   A Pál utcai fiúk című regényt világszerte 35 nyelvre fordították le, nemcsak Magyarországon kötelező olvasmány, de Olaszországban és Brazíliában is, Lengyelországban és Japánban ajánlott irodalom az iskolákban.

      A Petőfi Irodalmi Múzeum a regény 100. évfordulója alkalmából létre hozott egy kiállítást. Az interneten lehet tenni egy online sétát és érdekességeket lehet nézni, hallgatni az íróról, a regényről, a korszakról, betekinthetünk akár a Pál utcába is:

https://www.thinglink.com/scene/1308533580888014851

    A regény sikerességét az is bizonyítja, hogy már többször megfilmesítették. Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián pedig színpadra vitte musical formában a Vígszínházban Marton László rendezésében 2016-ban. A PUF musical óriási siker, azóta több mint 1000 teltházas előadásuk volt, képtelenség rá jegyet szerezni, minden vágyam, hogy egyszer én is láthassam...

https://www.youtube.com/watch?v=BWqGIR2Ao1M

“Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Képek: Fortepan, Vígszínház, Weöres Sándor Színház, Wikipedia

* A blogon látható szöveg a szerző tulajdona!